Épületenergetikai Tanúsításról
2012. január 1-jétől már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.
2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.
Thermográfiai /hőkamera/ felvételek
Thermográfiai felvétel családi ház szigeteléséről és a kialakult hőhidakról, hőveszteségről, nyílászárók hőszigeteltségi fokáról. A tehermográfiai felvételek és adatok elemzése során az Auditban a tanúsításon túlmenően veszteségfeltáró vizsgálatok mellett a korszerűsítési javaslatok számításait is el kell végezni. Ezek alapján kimutatható, hogy egy adott mélységű korszerűsítési beruházás mennyi energia megtakarítással jár, milyen mértékű az üvegház hatású gázok kibocsátása, mennyi a fajlagos költsége, s mennyi idő alatt térül meg. Így a tényleges beruházás előtt megalapozott döntést lehet hozni a fejlesztésről.
Thermográfia alkalmazása az épületenergetikai audit során. A felvételen jól látszik az üvegfal hővesztesége, de az auditot végző energetikus-mérnők külön jelzi a hőveszteség tényét. Az audit során a hőveszteségek ténye grafikonos és szöveges értékelésére is sor kerül a thermográfiai felvételek mérési pontjainak alapján. Ez alapján auditot végző energetikus szakértő javaslatot tesz különböző megoldásokra a hőveszteség csökkentése érdekében.
Thermográfiai felvétel padlófűtésről. Az esetleges rejtett hibák, szivárgások hatékony helymegállapítására is kiválóan alkalmazható, ezáltal a javítási idő és a költségek lényegesen csökkenthetőek.
Miért érdemes elkészíttetni az energetikai tanúsítványt?
- Mert ez egy hiteles tanúsítvány, aminek a megléte a használatbavételi engedély igénylésekor kötelező, a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint adásvétel esetén a vevőnek át kell adni, tartós bérbeadás esetén a bérlőnek be kell mutatni.
- Mert rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira, ezáltal tudni lehet, hogy milyen beruházásra van szükség ahhoz, hogy energiatakarékosabbá tegyük otthonunkat.
- Mert a tanúsítvány az épület „energetikai értékmérője”, mely jelentősen növelheti az ingatlan piaci értékét.
- Mert az energia megtakarítást eredményező pályázatok benyújtásához fontos, hogy legyen egy komoly, számokkal alátámasztott érv, mely megmutatja, hogy a felújítással az épület energiafelhasználása mennyivel csökkenthető.
- Mert 10 évig érvényes (vagy amíg a követelményértékek nem változnak).
Mikor kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni?
Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.
Új épületek:
A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet 2009. január 1. óta írja elő új épület építésekor minden esetben kötelezően a tanúsítvány elkészíttetését.
Meglévő épületek:
2012. január 1-jét követően a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladáskor és egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2012. június 1-től hatályos módosítása alapján 2012. június 1-től 2015. december 31-ig meglévő épületben levőlakásra, önálló rendeltetési egységre kötött új bérleti szerződésekhez nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Az engedmény nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.
Épületek és önálló rendeltetési egységek eladása esetén továbbra is kell energetikai tanúsítványt készíttetni és a vevő részére azt átadni.
2016. január 1-től teljeskörűen kötelező a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladásakor és egy éven túli bérbeadásakor a tanúsítvány elkészíttetése.
Állami tulajdonú középületek:
Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező.
Mikor nem szükséges a tanúsítvány?
Nem szükséges tanúsítvány az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű építményekre, továbbá üdülő, ideiglenes létesítmény, egyházi, mezőgazdasági rendeltetésű, illetve műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében. Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás. Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység 1 évet meghaladó bérbeadása esetén sem kell energetikai tanúsítvány a 2012. június 1és 2015. december 31. között kötött bérleti szerződéseknél.
Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?
A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
A tanúsítványnak szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A szakember tapasztalata segítheti a tulajdonost abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia megtakarítást célzó korszerűsítés. Gyakran pedig a tudatos lakás vagy épülethasználat is mérhető megtakarítást eredményezhet, változatlan kényelem mellett. A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása.
Hogyan készül a tanúsítvány?
Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban történik. A kivitelezési tervdokumentációnak mindig része az épületre vonatkozó energetikai számítás. Amennyiben a tervnek megfelelően készült el az épület, a beépített épületgépészeti berendezések műszaki jellemzői sem térnek el a számítás során figyelembe vett adatoktól és mindezeket igazolja a felelős műszaki vezető, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Amennyiben az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, úgy az igazoló számítást újra el kell végezni. Az új számítás pedig már a tanúsítvány alapja lehet.
Meglévő épületek esetében is alkalmazható egyszerűsített tanúsítási eljárás, ha már hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz ellátású lakás tanúsítványa rendelkezésre áll. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (például, ha kicserélték az ablakokat).
Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen a méreteket fel kell mérnie és a szerkezeteket, valamint az épületgépészeti berendezések adatait be kell azonosítania. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani.
Létezik olyan módszer, amelyben a mért energiafogyasztásából következtetnek az épületek energetikai tulajdonságaira. Ez a módszer elsősorban nagy alapterületű középületek esetében adhat hasznos információt, különösen, ha hasonló rendeltetésű épületek fogyasztási adataival összehasonlítják.
Kik készíthetik el az Épületenergetikai Tanúsítást?
Tanúsítást szakvizsgával és jogosultsági számot kapott (TÉ) MMK vagy MÉK névjegyzékbe felvett tagok végezhetik.
Amennyiben épületenergetikai tanúsítás elkészítése szükséges, úgy elérhetőségeinken kérjük jelezze.
A pályázatokhoz családi ház esetén elég a tanúsítás, közintézményeknél, vállalkozásoknál kötelező az Audit elvégzése is. Ezt csak SZÉS 6, vagy SZÉS 8 jogosultsággal rendelkező szakértők végezhetik. Természetesen MMK, MÉK tagok.